Ha jó állapotban vagyok, úgy élek, mint a részegek. Szemmel nem láthatóan és műszerrel kimutathatatlanul. Szeretek létezni.

Mostanra elértem azt a pontot, hogy szeretek létezni, élni, s lenni a világon. Kikerültem minden olyan dologból ami nekem/családomnak/barátaimnak nem jó. Megváltoztam, jó irányba terelődtem. Nekem nem kell más csak a boldogság, amit megkapok az élettől, s így végre rájöttem, hogy ki is vagyok. Sok szép emlékem van, s sok rossz is amit bár ne tettem volna meg. Na de hát ilyen az élet. A jókat megtartom, a rosszakat meg megpróbálom eldobni, de azt nehéz ami egy életen át eszembe jutna de azt is megpróbálom elriasztani mint egy madarat a szőlőtől. Érdekes módon észre vettem, hogy aki csak rossznak hit engem az mostanra barátkozni próbál velem, mivel meglátta bennem azt aki soha se látott. Mindig magam adtam, mindig is túl őszinte voltam, s ez megmaradt, de azt amit nem akartam soha megtenni s mégis megtettem azt most jóváteszem. Bárhogy bármi áron de mindent vissza csinálok amit elrontottam. mindig mikor lelkiismeret furdalásom volt valami miatt azt rögtön megbántam mindig. De nem tettem semmit, hogy helyre tegyem. De már teszek minden olyanért. (= Ezeket a változásokat csak is barátaimnak köszönhetem akik kiálltak mindig mellettem, még akkor is amikor nekik is ártottam, de ők elnéztek mellette s segíteni próbáltak. De a leges legjobban egyetlen egy embernek köszönhetek mindent aki ráébresztett mindenre: azaz egyetlen az én Kedvesem! Igazából ő tudott mindig ráébreszteni a helyes útra, hogyha én nagyon is letértem arról az útról. Mióta együtt vagyunk Kedvesemmel azóta boldog vagyok. S ő az egyetlen aki azt mondta nekem, hogy "Engem nem érdekel mit csináltál míg nem voltunk együtt. Mivel nem velem tetted meg így engem nem érint. Én úgy szeretlek aki most vagy! Mindig is tudtam, hogy te ilyen vagy, csak nem mutattad ki."
De viszont maradtam, rendes, jószívű, makacs őszinte, segítőkész és etc... embernek. Aki sokat van velem munkában vagy bárhol az nagyon jól tudja milyen is lettem mostanra. Nem sokat változtam, de eleget, hogy végre boldog legyek teljesen. (^^.)