Mert jó szívem van.

Tegnap este beszélgettem Luna Aeternus Fogadott édes bátyámmal (^.^). Mostanában nagyon keveset beszélgettünk mivel nem vagyok már kocka se semmi gépfüggő.

Rossz látni, hogy Bátyóm teljesen kikészül mindig. Mindig valaki átbassza. Én tartom benne a lelket állandóan. Nem értem mire jó őt kikészíteni. Vagy az bassza át akit barátjának tekint, vagy más dolgok miatt. Ő tudja mire gondoltam ezzel. Nekem meg van annyira jó szívem, hogy valahogy helyre próbálom pofozni azt a kis lüke fejét. Teljesen aranyos, rendes nem értem mire jó tönkre tenni az életét. Én szeretem mint testvért, s ezért segítek rajta. Még névnapjára kap is tőlem egy platformot ami a szíve vágya már egy ideje. Annyira szar látni, hogy kivan. Sőt mindig azt hallom tőle, hogy mennyire rossz neki ez az... A végén már nekem is rossz kedvem lesz. =/ De engem mondhat barátnak, mivel én kitartok mellette, meghallgatom a bajait s megpróbálok valahogy segíteni neki a dolgok helyre hozásával. S észre is vettem, hogy sokkal jobb kedve szokott lenni olyankor, meg a napokban is jobb kedve van. S én ezeket nem kérem vissza se hogy se, mert segítek rajta. Nekem van ennyire jó szívem, hogy aki megérdemli azon segítek valahogy. (= Én ezeket teljesen jó szívből teszem. (=
Bátyó <3

"Senki se tökéletes"